← Tudástár

Publikáció

A Scheuermann-kór mozgásterápiája, avagy ne azt mondd neki, hogy „Húzd ki magad!”

Dr. Horváth Nikoletta, ortopéd szakorvos, egyetemi tanársegéd (Semmelweis Egyetem Ortopédiai Klinika), a Flexit-módszer egyik kidolgozója

A Scheuermann-betegség a leggyakrabban előforduló kamaszkori, deformitáshoz vezető gerincbetegség. A gerinc fokozott előrehajlását, rossz tartást okoz, melyhez a gerinc érintett szakaszának mozgásbeszűkülése és a vázizomrendszer számos területén tapasztalható feszesség is társul. Röntgenfelvételen – oldalról nézve – a csigolyák trapéz alakúvá válnak, elülső részük veszít a magasságából, a zárólemezeken pedig egyenetlenség, illetve Schmorl-csomónak nevezett elváltozások jelenhetnek meg, ami a porckorongok egyes részeinek a csigolyatestbe való betüremkedését jelenti. A betegség kialakulásában szerepe van genetikai tényezőknek, valamint több, nem teljesen ismert belső és külső oknak (életmód, terhelés, alkat, pszichés állapot). Társulhat hozzá másodlagosan a gerinc oldalirányú elhajlása (scoliosis) is.

Sok esetben egyáltalán nem, vagy későn kerül felismerésre, mert a gerincet oldalról megfigyelve a szűrést végző nehezen tudja megítélni, hogy amit egy adott pillanatban lát, az kóros görbületi nagyság-e, vagy még normális. Talán szerencsésebb, amikor aszimmetria is észlelhető, mert ebben az esetben nagyobb esélye van a gyermeknek a mihamarabbi szakorvosi vizsgálatra és ellátásra. A Scheuermann-betegség előbb-utóbb háti, illetve derékfájdalmakhoz vezet. A lezajlott Scheuermann-betegség után felnőttkorban szinte biztosan számíthatunk panaszokra, melyek jelentősen ronthatják az életminőséget. A fájdalmak a testmozgás kerüléséhez, ezzel a beteg állapotának további romlásához vezethetnek, egy ördögi kört létrehozva, miközben a gyermekkorban megkezdett rendszeres mozgásterápia, annak megtanításával és felnőttkorban való folytatásával a deformitások csökkenthetők, a panaszok pedig elkerülhetők volnának.

A SOSORT (International Society on Scoliosis Orthopedic and Rehabilitation Treatment, a scoliosis kezelésével foglalkozó nemzetközi társaság) szakmai konszenzusa a Scheuermann-betegség esetében célként a kyphosis (a gerinc előrehajlása) fokozódásának megállítását, a kyphosis nagyságának csökkentését és a panaszmentesség elérését fogalmazza meg. Ehhez a scoliosis kezelésével analóg módon a tudatos tartáskorrekciót és a korrigált helyzet izommunka általi stabilizációját javasolja. Ezek mellett a nyújtás szükségességéről, elsősorban a gerinc mobilizációjáról, a mellizmok és a térdhajlító izmok nyújtásáról tesz említést.

A Scheuermann-betegek izomrövidülései és az érintett gerincszakasz merevsége azonban rendkívül nehézzé teszik a tartáskorrekciót és az ehhez szükséges izommunkát. A megrövidült izmok nem tudnak megfelelően működni, a scheuermannos páciens nem tudja magát kihúzni, mert a feszesség gúzsba köti. Tapasztalataink szerint a gerinc merevsége mellett nemcsak a mellizmok és a térdhajlító izmok feszesek, hanem számos csípő körüli és vállövi izom megrövidül, valamint a bordaközi izmok és a hasizmok rövidülése is akadályozza a helyes tartás tudatos felvételét és hosszabb idejű megtartását. A beszűkült mozgásterjedelem meggátolja, lehetetlenné teszi az erősítő gyakorlatok kivitelezését is, ez pedig kudarc mind a gyógytornász, mind a beteg számára. Annak ellenére, hogy ezek a gyerekek viszonylag sok hátizomerősítést végeznek, mégsem következik be látványos javulás, mert a fent említett izmok visszahúzzák a gyermeket a rossz tartásba. Számukra a mozgás kifejezetten nyűg. A hajlékony gyerek ügyesebb, erősíthetőbb és gyorsabb a testnevelésórákon.

A háromdimenziós tartáskorrekciós gyógytornamódszerekkel és a fűzőkezeléssel sokkal hatékonyabb és látványosabb eredményt tudunk elérni akkor, ha ezeket egy intenzív, teljes izomzatra és kötőszöveti rendszerre (fasciára) ható nyújtással kombináljuk.

A Flexit-módszer

A Flexit – mint csoportos torna – elsősorban a hanyagtartás, a kötött háti kyphosis és a Scheuermann-kór kezelésében vált ismertté az elmúlt években. Alapjait Lenkei Beáta gyógytornász-gyógytestnevelő dolgozta ki 1986-tól. A módszert később két munkatársával fejlesztette tovább az Ortopédiai Klinika támogatásával, mely a mai napig fejlődik, alakul. A Flexit-módszer egy komplex nyújtáson alapuló mozgásforma. Alapgondolata, hogy a gerinc és az ízületek mozgásterjedelmének megőrzése, a hajlékonyság fejlesztése kulcsfontosságú nemcsak a Scheuermann-betegség kezelésében, hanem az egészséges mozgásképességnek, így az egészségnek a megőrzésében is. A hajlékonyság, a mozgásképesség több más kondicionális képesség alapja, elengedhetetlen feltétele. A Flexit során kiemelten alkalmazott feszített helyzetek (gerincrotáció, oldalhajlás, hátrahajlás, teljes vázizom- és fascianyújtás) tapasztalataink szerint minden egyéb ismert technikánál jobban alkalmasak a kötött gerincszakasz mobilizálására. Alkalmazható önálló módszerként, de lehet kiegészítő technika is más módszerek katalizátoraként.

A Flexit-koncepció egyedisége, terápiás hatása nem önmagában egy-egy gyakorlatban, illetve testhelyzetben rejlik, hanem azok halmazában, összességében, végzésének módjában: ahogyan felvesszük a helyzetet, a kitartás időtartamában, a gyakorlatok sorrendjében, átkötéseiben, és ahogyan a gyakorlatokat egymáshoz fűzzük, valamint levezetjük. Az egyes helyzetekben nem egy-egy izmot, hanem teljes izom- és fasciavonulatokat nyújtunk meg tetőtől talpig. Jellegzetessége a testhelyzetek lassú, fokozatos felvétele, azok hosszabb megtartása, és az onnan történő igen lassú, óvatos kijövetel. A hirtelen mozdulatok elkerülésében rejlik a Flexit kíméletessége és hatékonysága. A feszített testhelyzetek hosszabb, fizikai erő segítségével való megtartása miatt ezek egyszerre nyújtó és izomerősítő hatású gyakorlatok.

A Flexit csoportosan végezhető mozgásforma. Alkalmazása hasznos lehet az iskolai testnevelésórán, a gyógytestnevelésben, az idősek egészségmegőrzésében, a szabadidő- és versenysportokban, illetve mint kiegészítő mozgásanyag a sportsérülések megelőzése érdekében. Alkalmazását már igen fiatal (6-8 éves) korban elkezdhetjük. A Scheuermann-kór gyanúja esetében az előre jelezhető izomrövidülések megelőzése vagy mérsékelt megjelenése érdekében használhatjuk. Ezzel nagyban hozzájárulhatunk a kórlefolyás során bekövetkező fizikai állapotromlás megfékezéséhez. A csontosodás lezárultával, felnőttkorban is látványos fizikális javulást érhetünk el a poszt-scheuermannos esetekben a Flexit-módszer alkalmazásával.

Megjelent: SCOLI magazin, Mozgásterápia különszám. A cikk a Vertebra Alapítvány megbízásából készült, közlése az alapítvány hozzájárulásával történik.

Videó: A Scheuermann-kór konzervatív kezelése

A Vertebra Alapítvány megbízásából készült videó a YouTube-on nézhető meg.